2013. szeptember 13., péntek

Pályázatok, tapasztalatok, fölösleges körök

Ott kezdeném, hogy 2011-ben kaptuk az első olyan "rendezvény" felkérést, aminek a költségeit az ügyfél pályázati pénzből szerette volna elnyerni. Azaz egy fillér sem volt a rendezvényre. Nagyjából arról szólt a kiírás, hogy egy rendezvénnyel be kellett volna mutatni az egészséges táplálkozást, életmódot, cégen belüli sporteseményeket szervezni, mintegy családi nap hangulatot teremteni. Az elnyerhető pénz max. 10M Ft! Nem semmi. Namost, ismerve a hazai pályázati viszonyokat, ennek, de egy részének is az elnyerési esélye igen-igen csekély, inkább konvergál a nulla felé. Ugyanakkor irgalmatlan munka, nem kevés költség és fél raklap papír ennek a pályázati anyagnak az elkészítése. Arra viszont nem kaptunk ígéretet, hogy a pályázat esetleges elnyerésekor mi kaphatjuk a szervezés lehetőségét. Ha pedig - mint telefonon megkaptuk információként - a pályázat nem nyer, természetesen rendezvény sincs. Nem mi voltunk az egyedüliek, jó pár cég kapott meghívást, tudtommal senki sem élt a lehetőséggel, mi sem vágtunk bele.


Ezen kezdet után megsokasodtak a hasonló bekérések, közbeszerzési megkeresések. Általában tréningek, továbbképzések, szimpóziumok helyszíneit keresték, minimális vendéglátással, erősen korlátozott italfogyasztással. Néha szállodai szobafoglalással, transzfer igényekkel. Van, mikor csak egy táblázatot kapok, hogy töltsem ki.... A létszám a bekérések alapján ritkán haladta meg az alkalmankénti kb.100 főt. Az esetek többségében ígéretes, az egész évet átfogó rendezvénysorozatoknak látszottak.... Az lett gyanús, hogy soha sem nyertünk. Bármilyen alaposan egyeztettünk, a kidolgozott és elküldött ajánlatokra igen kevés (1 db) kivétellel még választ sem kaptunk. Megpróbáltam szűrni. Ahol nem vették fel a telefont többszöri hívásra sem - nem adtunk ajánlatot. Ahol csak hosszas beszélgetés alapján tudták beazonosítani, hogy miért is telefonálok - oda sem adtunk ajánlatot. Volt, ahol nagyon készségesen, egyből elmagyarázták, hogy mit is várnak - oda küldünk ajánlatot. Így sem nyertünk el egy munkát sem. Tehát az adott ajánlatok csupán egy pályázat tartalmi mellékleteként szolgáltak, mindenféle valós felkérési szándék nélkül! Okulva ebből, ebben az évben már nem adunk ilyen jellegű felkérésekre ajánlatot :).
Összegyűjtöttem pár gondolatot, hogy mik az árulkodó jelek a "pályázati rendezvény" jellegű bekéréseknél:
  • A megszólítás: Tisztelt Hölgyem/Uram! - ez azt jelenti, hogy a Google találati listájából az első kb.20 rendezvényszervező cégnek elküldték a levelet és a nagy számok törvénye értelmében majd csak érkezik valahonnan ajánlat.
  • Láthatóan gyorsan gépelt, általános megfogalmazások - pl. szállás szállodában (hány csillag? egy, vagy több ágyas szobák?); kétszeri étkezés (büfé, felszolgált, hideg, meleg?), kétszer kávészünet (egyszerű? bővített?), terem pl. 50 főre (milyen berendezés? technikai igény?)...stb;
  • Az aláírásban telefonszám nincs, csak e-mail cím;
  • Ha teljesen földtől elrugaszkodott feltételeket tartalmaz a kiírás. Pl.: 600 fős konferencia helyszínkereséssel, meghívók kiküldésével, előadók szervezésével stb. két körös versenyeztetéssel....3 hét alatt;
  • Ha sikerül fölhívni az ajánlatkérőt, szinte már oda is ígéri a rendezvényt, szinte rábeszél az ajánlatadásra. Viszont még ígéret sem hangzik el a leendő rendezvény megnyerési esélyeivel kapcsolatban;
  • Megkapjuk a fix költségkeretet, amit egy összegben, a rendezvényt követően kell (kellene) kiszámlázni és relatív gyors, 8 napos fizetési határidő az ígéret. Előleg persze nem lehetséges.
A fentiek az én tapasztalataim. Nem törvényszerű, hogy minden hasonló bekérés csak fölösleges kör. Lehet belőle munka - elméletileg - csak valahogy nekem még egy sem jött így össze. :)

2013. július 27., szombat

Csapatépítő főzés

Mostanában  egyre gyakoribb kérés a szabadtéri főzés megszervezése. Többféle célja lehet ennek, leggyakoribb azonban a hangulatos, költségkímélő, hasznosan eltöltött csapatépítés. A grillezés, bár divatos és finom, nehezen kivitelezhető, marad a hazai szabadtűzi főzés csúcspontja: a bográcsozás.

A helyszín minden esetben egy tűzrakásra kijelölt hely kell, hogy legyen. Célszerű az alapanyagokat megtisztítva, feldarabolva, gyakorlatilag teljesen konyhakészen a helyszínre vinni, hiszen ritkán adódik olyan lehetőség, hogy a helyben lehessen ezt metenni megfelelően tiszta körülmények között, mosási, mosogatási lehetőséggel. Célszerű a teljes receptúrát elővenni és előkészíteni a legapróbb hozzávalót is.
A bográcsozással kapcsolatban néhány igen hasznos tanácsra bukkantam, amit most megosztok:

"A célnak megfelelően válasszuk ki a bogrács formáját. Ha halászlében gondolkozunk, akkor válasszuk a hagyományos halléfőző bográcsot, ha bármi másban, akkor az alföldit. Vagy, ha halászlében gondolkozunk, és szeretnénk bajai kollégáinkat kicsit hergelni, válasszunk alföldi bográcsot. 
Hogy mit főzünk, ott igazából nem érdemes szégyenlősködni. Bármit, amit egytálételként szoktunk fogyasztani, el lehet készíteni bográcsban. A slágernek számító sertés-, vagy marhapörkölt és gulyás mellett ott a paprikás krumpli, a slambuc, a lecsó, a különféle káposztás ételek, mint például az erdélyi lucskos káposzta és persze a picit megosztó körömpörkölt és a pacal.. Vagy babos-húsos egytálételek, mint a sólet.


A tűzrakásnál a legfontosabb, hogy jól eltaláljuk a tűz méretét. A konyhával szemben itt korlátozott a lehetőség utólag korrigálni, ha túl nagy lett a tűz. Éppen ezért célszerű közepes tüzet rakni, és onnan építkezni attól függően, hogy mit főzünk. A halászlének nagyon nagy tűz kell, hogy a lé folyamatosan, lobogva forrjon (hogy a hal ne essen szét).

A bográcsozásnál minden élesben megy. Egy edényünk van, és egy tűzhelyünk, tehát úgy kell kalkulálni, hogy az alkotóelemek a legvégén, egyszerre készüljenek el. Nem lehet előfőzni, előkészíteni dolgokat (illetve lehet, de az egy kicsit csalás). A legnagyobb bográcsmágusok pontosan ebben az időzítésben vannak nagyon otthon, amitől tökéletesre fő a hús, de nem főnek szét a zöldségek vagy a tészta.

Különféleképpen kezdhetjük el az egyszerűbbnek számító pörköltek készítését. Kenni lehet, de nem muszáj. Azaz a bográcsot sokan főzés előtt vastagon zsírral kikenik. Ez a szalonnából kiolvasztott zsír helyettesítésére szolgál, tehát ha kenünk, akkor utána már nem kell szalonnát olvasztanunk. Viszont a kenés egy másik típusú pörköltfőzési technikát kíván meg. A vastagon kikent bográcsba először szórják az apróra vágott hagymát, majd a húst, ezt addig békén hagyják a tűz fölött, amíg a hús levet nem ereszt, és csak ekkor kezdik néha megkavarni. Ha viszont a szalonnából olvasztjuk ki a zsírt, akkor célszerűbb először a húst rádobni, és jól megpirítani, és csak utána tegyük bele a hagymát."  forrás: [Origo] - szerkesztve

 
A végeredmény mindig kitűnő. Jó pár kolléga tudása, szokásai, ízlése keveredik a készülő ételbe, egy jó szakács koordinálásával. Ha jó időnk van, ez a program mindenképpen emlékezetes marad.




2013. június 1., szombat

A rendezvényszervezői munka 2.

Korábbi bejegyzésemre elég sok  levél, megjegyzés érkezett. Kaptam hideget-meleget, ezért gondoltam, leírok még egy pár gondolatot, mert szerintem nem jött át a mondanivalóm teljesen.

1. Alapvetően senki helyett nem szeretném eldönteni, hogy alkalmas-e rendezvényszervezőnek, vagy sem. Mindenkinek megvan a saját előélete, végzettsége, tapasztalata, kapcsolatrendszere, jövőképe, ami alapján el tudja dönteni, hogy a rendezvények világában kezdi el, vagy folytatja a pályafutását.

2. Bármennyire felháborító, kénytelen vagyok kiállni azon véleményem mellett, hogy az még nem rendezvényszervező, aki látott már egy rendezvényt, vagy esetleg már részt vett rajta. Szerintem ugyancsak kevés a rendezvényszervezéshez a recepciós, call center, népművelői, vagy marketing asszisztensi tapasztalat. Egyébként, szinte felsorolhatatlan azon szakmák, végzettségek változatossága, aminek alapján a jelentkezők alkalmasnak ítélik magukat erre a munkára. Talán csak bányász nem volt még..... És ez nem szarkazmus, hanem szomorú tény. Úgy látom, hogy sok jelentkező ebben (is) látja a kiutat jelenlegi helyzetéből.


3.Az én értelmezésemben a rendezvényszervezés nem abból áll, hogy csak „nyüzsögni, pörögni, szervezkedni” kell – mint ahogy nagyon sok ember gondolataiban él. "Megkapom a forgatókönyvet, felhívok néhány helyszínt és catering céget, beszervezek egy stand-up fellépőt és már kész is vagyok, jöhetnek a Vendégek. " Hogy hány ilyen, vagy hasonló véleménnyel, elképzeléssel találkozok...
 
Pedig a munka (egyszerűsített) lényegi része:
- az új Ügyfelek felkutatása (!!!);
- cold-call hívások (ezek nélkül nem megy);
- találkozók egyeztetése;
- pályázatok keresése, írása;
- versenyképes rendezvényanyag, összeállítása;
- új ötletek, kreatív koncepciók készítése;
- a piac nyomon követése, tenderek figyelése, folyamatos önképzés;
- személyes kapcsolatrendszer(!) igénybevétele az új munkák felkutatására;

Ez a rövidített lista szemlélteti a munkánk 90%-át. Nélkülözhetetlen része a mindennapi tevékenységünknek. A fennmaradó 10%, a konkrét rendezvényszervezés adja a rendezvényszervezői munkánk igazi szépségét. Ez a hab a tortán, mintegy a jutalom, a rengeteg telefonhívást, tárgyalást követően: a megpályázott és elnyert, majd leszerződött rendezvény megszervezése, lebonyolítása. Statisztika: átlagosan 10 telefonhívásból lesz egy személyes találkozó, 5 találkozóból egy pályázat és kb. 10-15 több körös pályázatból 1-2 elnyert rendezvény....itt megjegyezném azért a kudarctűrő képesség fontosságát is.

 
4. Visszatérő kérdés, hogy akkor mégis hogyan legyen valaki rendezvényszervező, hogyan szerezzen tapasztalatot? Erre nincs tuti recept és a bölcsek köve sincs nálam. Az iskolai végzettség, az "andragógia" biztosan nem elegendő, mint ahogy az sem, hogy látott már rendezvényt. Szerintem csupán a lelkesedés, az érdeklődés a terület iránt kevés, elsősorban működő kapcsolatrendszerre van szükség mind Ügyfél, mint beszállítói oldalról, aminek az alapja az értékesítői munka. Ezt legkönnyebb szállodai corporate sales munkakörben megszerezni, de persze vannak bőven egyéb értékesítési területek is.

Ennyit a rendezvényszervezői munkáról, ami csupán egy vélemény, az én véleményem.

A fentieket kiegészítheti, segíthet eldönteni a "merre tovább" kérdést egy rövid piaci helyzetkép, ahogy én látom, tapasztalom.

Egyre erősödő trend, hogy költségmegtakarítás miatt a cégek házon belül szervezik meg a rendezvényt. Valamelyik munkatárs "megnyeri a lehetőséget", hogy megszervezhesse az épp aktuális (pl.)200 fős ügyfélrendezvényt, persze az addigi munkáján felül. Ez a munkatárs a napi 8 órájából 12 órát dolgozik és valószínű nagyon "boldog", hogy újabb feladatot kap. Mi következik? Idő, tapasztalat és ötlet híján bekér 5-6 rendezvényszervező cégtől ajánlatot, amiből elkészíti a saját verzióját. Néhány módosítás az árakon, újabb körös finomítások és már mehet is a vezetőség elé. Ha a management jóváhagyja akkor mi megkapjuk az  "Értékes pályázatukat köszönjük, gondos és körültekintő kiértékelés, valamint a többi pályamunkával történt összehasonlítást követően sajnos...." választ és már kezdődhet is a szervezés. Ilyenkor az eredményt illetően a vezetőség lényegesen elnézőbb a munkatárssal szemben, hiszen "annyi munkája van és még ezt a rendezvényt is csinálnia kell". Szóval, lesz, ahogy lesz, a rendezvény így, házon belül kerül megszervezésre, megspórolva a rendezvényszervező díját. Igaz a vendéglátást, a helyszínt és a műsort...stb. jóval drágábban kapja, de ez ekkor ugye már nem számít. A megrendelő egy rendezvényszervezői szerződés helyett, 5-6 szerződést kénytelen kötni (minden beszállítóval külön), minden vállalkozóban külön-külön vakon megbízni, hogy megfelelően teljesít-e. Ha valami nem jól sül el, a számonkérés, oknyomozás ilyenkor nem egyszerű.

Elég nagy rizikó szerintem, ennek ellenére néhány cég bevállalja. Az elmúlt években a jelenség eléggé átrendezte a rendezvénypiacot, a valós, megpályázható rendezvények egyre inkább csökkenő számát tapasztaljuk. Ebből sajnos nem föltétlen kiút a válság remélt mihamarabbi vége. A rendezvényszervezői munka (jutalék) mindinkább indokolatlan kiadásként szerepel a cégek költségvetésében, hiszen a szervezés - kicsit nyögvenyelősen, de - házon belül is működhet.... Mondjuk, érdekes lenne összehasonlítani, hogy egy rendezvényszervező mennyiből hozta volna ki, beleértve a beszállítókat és a szervezéssel töltött munkaórákat.

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy mindent összevetve (beleölt extra munkaóráját több munkatársnak, drágább, rizikósabb beszállítói szerződések..stb.), lényegesen gazdaságosabb, színvonalasabb és biztonságosabb lesz a rendezvény a mi szakmai munkánk hozzáadásával.



















2013. május 5., vasárnap

Nem éppen rendezvényre....a kaviár

Miért is nem találkozunk a kaviárral a rendezvényeken? Mert a kaviár drága. Pedig százötven éve, Amerikában még ingyen sörkorcsolyaként kínálták. 

A világszerte közkedvelt kaviár a különböző tokhalfajták ikráinak közös elnevezése. Az ikrákat az ovuláció előtt kell kinyerni a halakból (az ovulált ikra kemény), ezért a kaviárgyártás szükségszerűen a halak halálával jár (ovulálás után ki lehetne fejni, a hal túlélné a műveletet). A tokok ősibb élőlények, mint a cápák, és hozzájuk hasonlóan porcos halak. (Egy részük őshonos volt a Dunán és a Tiszán is, ilyen a viza, a tokhal, sőregtok, sima tok, mára csak a kecsege maradt meg vizeinkben.)




A kaviár fajtái:
Beluga: az akár százötven évig is élő hal nagyon ritka, ikrája a legnagyobb a kaviáralapanyagok közül, színűk jellemzően halványszürke, de akár fekete is lehet. Íze diós, krémes, az ikrák héja elolvad a szájban.
Almas (jelentése gyémánt): a legdrágább kaviárfajta, legalább hatvanéves albínó tokhalak ikrájából. Színe szinte fehér, 100 grammja akár 500 ezer forint is lehet.
Osetra: a belugánál kisebbre növő osetra tokhal ikrája. Színe a sötétsárgától a szürkéig terjed, a belugaé után a második legtöbbre értékelt kaviárfajta.
Kaluga: a belugához hasonló, óriási méretű tokhalfaj - átlagosan 80 kilós, 2,3 méteres), az Amur és a Liman folyókban él. Ikrája nagy, sötét színű, enyhén füstös ízű.
Sevruga: A Kaszpi- és a Fekete-tengerben élő tokhalfaj, ikrája 1,5-2,5 mm átmérőjű, színe a világosszürkétől a sötétszürkéig terjed.
Sterlet: Eurázsiában elterjedt kisméretű kecsege, ikrája aranyszínű, egy időben szinte eltűnt, ma már a leginkább Litvániában tenyésztik.

Ha vásárolunk, mi mit jelent a címkén?
Malossol (kevés sót tartalmazó): friss kaviár maximum 5 százalék sót tartalmaz, ellentétben a többi 10-11 százalékánál. A sóhiány miatt gyorsabban romlik, ez és az emeli az árát, hogy csak prémium minőségű kaviárokat készítenek és címkéznek így. Sótartalom szerint a következő állomás a sózott, amely legfeljebb 8 százalék sót tartalmaz.
Pressed (préselt): sérült vagy gyenge sejtfalú ikrákat tartalmaz, sózzák és préselik,állagában nem sok köze van a kaviárhoz, az íze hasonló. Régen annyira kipréselték, hogy késsel lehetett vágni a kaviárlekvárt, napjainkban több nedvességet tartalmaz, lekvárszerű.
Pasteurized (hőkezelt): az ikrákat vákuumcsomagolással juttatják a feldolgozóhelyre, ahol 60 fokon részlegesen megfőzik, amitől az íze kissé megváltozik ugyan, de az eltarthatósági idő megnő. A pasztőrözött kaviárok közül jellemzően piros címkés a sevruga, sárga az osetra, és kék a beluga ikrája. A hőkezelt kaviárok felbontás nélkül akár egy évig is eltarthatóak, felbontás után viszont néhány nap alatt megromlanak.
0-00-000: A nullák száma a kaviár színét jelzi. A három nulla a leghalványabb, az
egy a legsötétebb.



Pár szó a lazackaviárról...
Lazackaviárt lazacféle halak ikrájából készítik (gorbusa, keta, nerka, semga,kisutch, tshawytscha) só és tartósítószerek hozzáadásával. A vörös kaviár minőségi tulajdonságoknak köszönhetően méltó helyet foglal más delikateszek között  és az ára alacsonyabb is, mint fekete kaviáré. Ízvilága és tápérteke semmivel sem kevésbé értékes.
Vezető helyet a vörös kaviárok között keta kaviár nyeri el. Követi a gorbusa kaviár, és utána nerka.


Hogyan fogyasszuk?
A kaviárokat lehetőség szerint a legegyszerűbb formában (au naturale) magában, vagy klasszikus esetben vékonyra szelt baguette pirítóssal, esetleg sózatlan keksszel fogyasszuk. Így semmi sem zavarhatja az ikra ízeinek érvényesülését. Az előző mondat ellenére, a kaviárnak gyakori kísérői a citrom, a tejföl, az apróra vágott fehérjét és sárgáját külön-külön tálalva a főtt tojás, a burgonya és a finomra vágott hagyma is. A blini ideális orosz fogás, különösen a lazackaviárhoz Kísérletező kedvűeknek a hűtött fehércsokoládé korongra helyezett lazackaviárt javaslom megkóstolni.
A kaviárhoz hideg (8°C) dús ásványvizet és száraz fehérbort (12°C) is fogyaszthatunk, Érdemes őket összekóstolni. Kétszáz esztendeje már, hogy a kaviárhoz az arisztokrácia szépen gyöngyöző (száraz) pezsgőt társított. Remek s elegáns páros, azonban a kaviárhoz vélhetőleg még sincs alkalmasabb kísérő, mint éppen egy kupica jégbe hűtött orosz vodka, amit az első kiskanál ízlelése előtt hörpintünk fel (majd ízlés szerint ismételünk).

Mivel találkozhatunk rendezvényeken?
A nagyon apró, nagyon piros szemű kaviárnak hívott termék, amit a legtöbb hazai boltban lehet kapni, leginkább nyúlhal ikrájából készül és azért ilyen harsányak, mert színezik őket. Ízükben hasonlóak a többi ikrához, de mártásba a feketét nem érdemes használni, mert elszínezi. Nincs ezekkel baj, csak annyi, hogy kaviárnak hívják őket (jó pár éve már nemzetközi kezdeményezés az, hogy csak a tokhalak ikráját lehessen kaviárnak hívni, ugyanakkor a vörös lazacikra annyira hozzátartozik az átlag kaviárképhez, hogy sokáig várni kell még, hogy átnyomják a tervezetet).

A catering cégek dekoráláson kívül nem nagyon használják az ikrát. Ha rendezvényen, az igen szűkös források ellenére,  mégis igény mutatkozna egy kaviáros fogadó falatra, vagy előételre, egész biztos nagyságrendekkel megnöveli a kínált menü árát - viszont garantáltan emlékezetes lesz.




Források (szerkesztve):
Origo, Táfelspicc - Kaviártörténelem és mi micsoda
Origo, Táfelspicc - A toknak meg kell halnia
Food and Wine
Lazackaviar blog



2013. március 21., csütörtök

Az időjárás előrejelzés....

Az elmúlt hétvége időjárási eseményei, - mikor az előrejelzések ellenére ezrek indultak útnak, ragadtak az autópályán és voltak kénytelenek az éjszakát a kocsijukban tölteni - eszembe juttattak egy olyan rendezvényt, amikor az időjárás előrejelzés egyszerűen és finoman szólva...: nagyon nem jött be.

Történt, hogy a múlt év őszén a Balatonnál szerveztünk egy nem túl nagy létszámú, de annál igényesebb, tartalmasabb szakmai értekezlet. Az Ügyféllel egyeztetve, az utolsó délután szerettünk volna egy érdekes outdoor programot szervezni a csapatnak, mintegy levezetésképpen. A külsős program mellett természetesen, - gondolva a rossz időre és az időjárás jelentések megbízhatóságára - volt egy indoor "B" terv is, de a társaságnak elsősorban a külsős programhoz volt  kedve.

Két hétre a rendezvénytől: az általam nézett és tavalyig megbízhatónak tartott 3 időjárási portál változó időt jelzett, ez nem gond - gondoltam, hiszen messze van még... 

Egy héttel a rendezvény előtt: még mindig változó időt látok, nincs nagy gond, majd öt nappal a rendezvény előtt biztosabbat mondanak, hiszen a jól képzett időjósok diplomáztak ebből, vannak már műholdak is, nomeg számítógépek, amik mindenféle képletek segítségével modelleznek, számolnak, grafikáznak, stb. Egyszóval a külsős rendezvény helyszínével, animátorokkal úgy állapodtam meg, hogy a foglalást a rendezvény előtt véglegesítjük...

Öt nappal a rendezvény kezdése előtt: a három időjárási portál, plusz a média, a rendezvény napjára 5 fokot jelez, szelet, 27mm csapadékot, havat. Egyeztetve Ügyfelemmel, inkább lemondtuk a külsős programot és az indoor kapott zöld lámpát.

Négy-három-kettő-egy nappal a rendezvény előtt: a három portál és a televíziók egybehangzó véleménye változatlan: 5 fok, erős szél, 27mm csapadék, hó. Meg voltam magammal elégedve, hiszen a Megrendelőmet megmentettem egy időjárási katasztrófától és a várható, biztos "fagyhaláltól" is, amin semmilyen mennyiségű forralt bor nem segítene. Lemondtuk ugyan az izgalmas külsős programot, lesz viszont helyette egy kellemes, tanulságos indoor tréning.

A rendezvény első napján, 17.30 perckor, a korábban tervezett outdoor tréning előtt kevesebb, mint egy nappal(!!!): a három portál és a média változatlan, egybehangzó véleménye: 5 fok, erős szél, 27mm csapadék, hó. Jön a tél, katasztrófa, stb. No, ez minket már nem érint - nyugodtam meg...

A rendezvény első napján, 19.00, a korábban tervezett outdoor tréning előtt kb.háromnegyed nappal (!!!):
Időjárás jelentés a tévében: 17-20 fok, lesz, semmi szél,csak  4mm szórványos csapadék, a hóesés és a rossz idő késik 1-1,5 napot. Namost, ez egy merőben új info. Akkor ez most bizonyos lehet? Hiszen a pár órával korábbi időjárás még katasztrofális időt jelzett...most meg 180 fokos fordulat! Az eszem megáll! Ha ez bejön, simán bevállalható lenne az outdoor program...és ha mégis rossz idő lesz...? 

A rendezvény második napján, a korábban tervezett külsős program kezdési időpontjában:
20 fok, szikrázó napsütés, semmi szél, semmi csapadék, gyönyörű idő.....no comment.

Végül is egy remek indoor programot hoztunk össze a szabadban:). Remekül sikerült.

A fentiek csupán arra példa, hogy hasonló programok szervezésekor, még  a XXI. század agyon-computerizált, modellezett világában sem hagyatkozhatunk az időjárás előrejelzésekre. A rendezvényszervezésben a kreativitásnak és a prompt problémamegoldásnak  még mindig döntő szerepe van... és lesz.






2013. február 7., csütörtök

Átalakulóban a hazai rendezvénypiac


A vállalatok a korábbinál kevesebb pénzből oldják meg a rendezvényeik megszervezését, van néhány terület, amelyet igen kedvezőtlenül érintett a válság, de olyan is akad, amely továbbra is jól prosperál.
A siker kulcsa persze itt is az, mennyire sikerül kitűnni a tömegből, mennyire tud az adott esemény saját egyedi élményt kínálni a résztvevőknek. A vállalatok az elmúlt néhány évben erre nemcsak kevesebbet költenek, hanem itt is megjelent a körbetartozás. 
A teljes szegmenst lefedő statisztika nincs. Egyes "szakértők" szerint nem a rendezvények száma, - szerintem viszont, sajnos jóval kevesebb a rendezvény is...(r.sz.) - sokkal inkább az egy eseményre jutó költségek nagysága esett vissza. Ez utóbbi viszont drasztikusan.
Az ágazat ráadásul továbbra is azzal küzd, hogy még mindig hiányzik a nagy létszámot befogadni képes igazi modern konferencia központ Magyarországon.


Emiatt jelentős nemzetközi konferenciából még mindig kevés van. A több ezer fős rendezvények helyett az orvos társaságok és a gyógyszeripar néhány százfős konferenciái azonban még így is komoly megrendelést adnak. A vállalati megrendelések jelenleg elsősorban csapatépítésre és az ügyfeleknek szóló (marketing) promóciós rendezvényre szólnak. Érdekesség azonban, hogy az oktatást célzó rendezvények szinte teljesen eltűntek. Ugyanígy a klasszikus értelemben vett kiállítások száma, és különösen azok mérete drasztikusan csökkent.
Ez utóbbi tekintetében csupán egy nagyon speciális réteget megszólító tematika lehet sikeres, nem véletlen, hogy például old timer kiállításból évente jó néhány megrendezésre kerül. 

Problémát jelent, hogy rendre az utolsó pillanatban történnek a tenderkiírások, sokszor nem éppen reális ajánlattételi határidőkkel. Ez azt jelenti, hogy a végső megrendelések is csúsznak, emiatt pedig szürkül az ötletesség, és a csak biztosra menő, máshol már bevált megoldások jöhetnek szóba.

forrás (szerkesztve): Piac és Profit